[ÁLLÁS 2017] Sziasztok! Linux rendszergazdát keresünk a partnerünkhöz, 1-5 év tapasztalattal, a feladat Linux alapú rendszerek üzemeltetése, új rendszerek felépítésében- meglévőek újragondolásában való részvétel, hibakeresés. MySQL, PHP ismeret, automatizálásban szerzett tapasztalat előny, de ha ezek nincsenek meg, megtanítják ;) Fizetés tapasztalattól függően bruttó 400-600.000 Ft, munkavégzés helye Budapest XIII. kerület. Ha érdekel, vagy ismersz valakit, akit érdekelhet, küldj egy CV-t ide: boglarka…@rand….
Az informatikus szakmák mára több, önálló területre tagozódtak, a fejlesztők mellett egyre több üzemeltető szakemberre van szükség. Kétségtelen, hogy ez utóbbi néhány esetben sokkal stresszesebb területe az informatikai munkáknak, de egy jó szakmai képzettségű, és a váratlan helyzetekre jól felkészült szakember számára nagyon szép ez a fajta munka. Az elmúlt években átalakult munkaerőpiaci helyzetben ráadásul kiemelkedő bérek érhetők el egy igazán jó szakember számára.
Sok éve működtetek Unix operációs rendszerű informatikai rendszereket, ez alatt számos hibát követtem el és sok módszert dolgoztam ki azért, hogy azokat a jövőben elkerüljem. E jegyzet megírásakor elsősorban a gyakorlati tapasztalataimat vettem alapul, így azokkal a területekkel foglalkozom, amelyeknek a gyakorlatban is haszna van. Ez az oka annak, hogy a téma elméleti részeivel csak olyan mélységben foglalkozom, amely a tárgyalt témakörök szempontjából releváns, a nem hasznosítható elméleti ismereteket az ajánlott irodalomban olvashatod.
Mivel egy cél nélküli rendszer telepítése és konfigurálása nem túl izgalmas feladat, ezért azt javaslom, keress valamilyen célt, amit ezzel a rendszerrel valósítasz meg! Építs egy kis NAS-t magadnak, vagy egy torrentező munkaállomást (persze csak legális tartalmakkal). Ha egy miniszervert szeretnél, érdemes lehet meggondolnod egy Raspberry Pi beszerzését, ez a bankkártya méretű gép nem drága, és teljes értékű Linux operációs rendszert futtathatsz rajta.
Egyébként nagyon sok informatikai eszköz épül valamilyen Unixra. Az Android operációs rendszere, az Apple MacOS-e, több router és beágyazott rendszer mellett számos beágyazott rendszer fejlesztői is erre alapoztak, az első változatot 1969-re datálják. Az itt megtanult ismeretek a munkád során számos ponton visszaköszönnek majd.
2. Bevezetés¶
2.1. Az operációs rendszer¶
Az első számítógépek programozása messze nem hasonlított a mai gépekéhez. A programozás jó ideig hardver közeli programozást jelentett, ami az első időben kábelek csatlakoztatásával, később lyukkártyákkal történt. A programozás ezért ebben az időben csak kevesek kiváltsága volt, nyilván azért is, mert csak nagyon kevesen juthattak számítógépek közelébe. Ez után jelentek meg az assemblerek és compilerek első változatai, amelyek már magasabb szintre emelték a programozást. Ahhoz, hogy ezeket a gépeket értékesíteni lehessen, egyszerűsíteni kellett a programozásukat, ezért az egyszer már megírt programrészleteket más programok számára is elérhetővé tették. Idővel kialakult egy „alaprendszer”, ami számos hasznos funkciót kínált és a programok írása során fel lehetett használni őket. Az első rendszerek közül a Unix rendszerek emelkedtek ki, amelyek forráskódja is szabadon terjeszthető volt (akkoriban a szerzői jog nagyon messze állt a ma megszokottól). A működésüket egy Posix nevű szabvány szabályozta, fejlesztésük központjai pedig az AT&T telefontársaság és a Berkeley Egyetem voltak. A Unix vonaltól való eltérést a Microsoft hozta, operációs rendszereik más utat kerestek, és a karakteres felületű DOS után 1983-ban már bejelentették az első Windows-t. Ez persze messze állt a mai Windows-tól, de sok fejlesztés és számos mélypont után a Microsoft uralja a világ operációs rendszer piacát, termékei megkerülhetetlenek. A Unixok széleskörű feltámadása egy finn egyetemista, Linus Torvalds szakdolgozatával indult, ő egy PC-s operációs rendszer magjának alapjait tette le, amit az Internet közössége fejlesztett tovább, és a szerző nevéből és a Unix kombinálásából Linuxnak neveztek el. Számos programot fejlesztettek ki rá, és ezek között nagyon sok ingyenes is van. Fontos azonban tudni, hogy tévhit az, hogy a Linux egyenlő az ingyenességgel, számos változata kereskedelmi termék, így alkalmazásakor érdemes megvizsgálni a jogszerűség kérdését. A Linuxot számos különböző processzorra implementálták, ezért nem csak az Intel kompatibilis PC-ken, hanem sok más processzoron is képes futni (a már említett Raspberry Pi-nek sem Intel processzora van.) Ahhoz, hogy a Linux telepíthető legyen, egy telepítőt kell készíteni hozzá, a rendszert és a programjainak frissítését meg kell oldani. Ennek megoldását több szervezet is felvállalta, és az általuk készített változatok a disztribúciók. Számos ilyen van, az üzleti világban az egyik legkedveltebb a Redhat, az ingyenes közt pedig a a Debian vagy az Ubuntu. A disztribúciók száma száz felett van, így mindenki találhat kedvére valót köztük, de azért azt tanácsolom, hogy az elterjedt változatok közül válassz. Ez a jegyzet – bár nagyon kevés specifikus ismeretet tartalmaz – az Ubuntut tárgyalja.
- Néhány rendszer, amelyről még illik pár szót tudnod:
- DOS:
A Microsoft első operációs rendszere, ezzel futott be. Bár már nagyon régi (1981-ben jelent meg), ma már csak elvétve lehet találkozni vele, én elsősorban régi számítógép vezérelt gyártó gépek esetében futok bele.
- MacOS:
Az Apple számítógépeinek operációs rendszere. Korábban OSX néven futott.
- Android:
A mobiltelefonok nagy részén ez a rendszer fut.
- IOS:
Az Apple telefonjainak (iPhone) operációs rendszere. (Mellesleg a Cisco routerek operációs rendszereit is így hívják, ez néha okoz némi félreértést.)
Az operációs rendszer fogalmának meghatározása a fentiek alapján nem egyértelmű. A kereskedelemben a komplex rendszert tekintik operációs rendszernek, azt, ami a „dobozban van”. Ebben az értelmezésben a Windows játékprogramjai is a rendszer részét jelentik. A tudományos megfogalmazásban az operációs rendszer a teljes rendszernek az a legkisebb része, amely nélkül a rendszer már működésképtelen, és ez az operációs rendszer magja, amit kernel néven is emlegetnek. Ebben a megközelítésben a kernelnek a olyan alapvető funkciókat kell megvalósítani, mint a rendszerben futó programok (ezeket a későbbiekben processzeknek nevezzük majd) futtatásának és erőforrás igényeiknek menedzselése, gazdálkodás a rendszer hardver erőforrásaival (pl. memóriával, processzorral, be- és kimeneti eszközökkel).
- További információk: